A múlt hét pénteken Vecsésen voltam. Kártya ezúttal nem volt, így hát jobb híján nekiálltunk dartsozni. A végén hárman játszottunk, Szatmári Zsuzsival és Simivel és mindig a győztes maradt a gépnél. Vagy fél óráig nem tudtak leültetni! Aztán elkezdtek 8-9 körösöket  dobálni, ami pünkösdi királyságom végét jelentette! Jól ment...

Ezúton is tudatom mindenkivel aki még nem tudná, hogy vasárnaptól Márk kétszeres apuka és Adél pedig, egyszeres anyuka! Este 6-7 körül kaptuk a hírt Vincze Nimródról, aki 3100 gramm súllyal és 54 cm-es magassággal látta meg a napvilágot! Azután átmentünk egy határúti műintézménybe, ahol négyen bevártuk a büszke apukát! Öcsi, Morzsi, Vili és én, az elsők között gratulálhattunk a gyermekáldáshoz! Eme örömködést, aztán másnap Vecsésen, a Csokikupán folytattuk! Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy régen éreztük magunkat ennyire nagyon jól egy dartsversenyen! A döntőt Morzsi játszotta, a vigaszágról érkező, immáron kétgyermekes újdonsült apával. Bár 2-1 arányban győzött és behúzta a Csokikupa első fordulóját, a felek megállapodtak, hogy innentől 3 nyertig megy és ennek a tétje viszont egy ital! Ez rögtön megfordította a játék menetét! Márk először egy dupla bull-T17, majd pedig egy T14-D10-es kiszállóval küldte a pulthoz a kiscsávót! Ki gondolná, hogy egy rozé hosszúlépés jobban motivál, mint pár darab balatonszelet...

Tegnap este 18h10'-kor értesítettek, jobban mondva rám szóltak, hogy ecseri liga forduló van Vecsésen! Én ezt az információt, jószívvel továbbítottam egy fiatal tehetségnek, aki ezzel maximálisan visszaélt! Az, hogy megnyerte a versenyt, hát istenem! Nem egy rossz játékos, néha eltalálja. De hogy a rég nem látott jó formám(magamhoz viszonyítva értendő, tehát senki se gondoljon 100 körüli körátlagra  ) ellenére a nyolc között engem is kipirított, pedig én szóltam neki, hogy lesz ez a verseny...? Na mindegy! Ezt mindenki ítélje meg saját maga! Már most bosszút forralok, ami előbb-utóbb eléri ezt a szemtelen suhancot! Szóval vigyázz magadra öcsém, mert még találkozunk!!!

Vecsésen, a hétfői csokikupa fordulón volt szerencsém ünnepelni 38. életévem betöltését! Köszönöm mindazon kedves játékostársaimnak és barátaimnak, akik velem voltak és személyesen felköszöntöttek! Azoknak szintén nagyon köszönöm, akik telefonon, vagy írásban tették meg mindezt! A csokikupa fordulót, még mielőtt valaki azt hinné, nem én nyertem, viszont játszottam egy és egyharmad mérkőzést, mivel a másodikat "sérülés" miatt fel kellett hogy adjam! A központi idegrendszerem és a koordinációs készségem sérült átmenetileg! Még ma sem tökéletes, de már alakul...

Van néha, hogy az ember izzadságban fetrengve, egyszer csak felriad és könnyektől átitatott párnáját megfordítva megkönnyebülten felsóhajt, hogy ez az egész csak egy rossz álom volt! Sajnos azonban nem így történt! Tényleg ennyire szarok voltunk a hétvégi csapatbajnokikon...